A filmek szuperhősei tanulási folyamaton mennek keresztül, míg mi mozizás közben jól szórakozunk. Nemritkán túlszárnyalják mesterüket, és lenyűgöző hőstetteket hajtanak végre az emberiség javára és a mi örömünkre. Amikor belefogunk valami újba, amihez még rengeteget kell tanulnunk, akkor valójában mi is szuperhősökké avanzsálunk.

Nem számít, hogy végül nem mentjük meg a világot, sőt, az sem fontos, hogy talán hosszabb ideig tart a tanulási folyamat, mint másoknak. Személyre szabott főellenségünkkel küzdünk ilyenkor: a saját egónkkal.

Az egónk talán nem azt sugallja, de tanulás nélkül nem fogunk tudni előre jutni. Csupán az egónk gondolja, hogy az eddig tanultak egy életre elegendő tudással vérteztek fel minket, és megérdemeljük mások tiszteletét, az előléptetést, a fizetésemelést és a magasan ívelő karriert, csupán azért, mert az élet oda sodort minket, ahova. Ha azt hisszük, az élethosszig tartó tanulást nem nekünk találták ki, tévedünk, gondoljuk csak át!

Jó diplomám, szakmám van, ültem eleget az iskolapadban!

Érettségink, szakképesítésünk, diplománk értéke attól a perctől fogva csökken, hogy kézhez kaptuk. Biztos, hogy dolgozunk majd olyanokkal, akik talán kevésbé elit iskolákból, gyengébb tanulmányi eredményekkel, netán végzettség, diploma nélkül szálltak azóta versenybe. Ha ők az évek alatt tapasztalatot szereztek, és voltak olyan elhivatottak, hogy folyamatosan képezték magukat (szemben velünk), ma-holnap a vetélytársaink, neadjisten a főnökeink lesznek. Tovább kell fejlődnünk, és túl kell szárnyalnunk korábbi teljesítményünket, hogy méltók lehessünk végzettségünkre.

A munkám nem érdekel annyira, hogy tovább képezzem magam

Annál inkább szükségünk van új tudásra, minél inkább érezzük, hogy más irányba kellene haladnunk, mint amivel jelenleg foglalkozunk. Tanulhatunk valami olyat, amire sosem sajnáljuk az energiánkat. Ha például szeretünk utazni, tanulhatunk nyelveket, vagy fényképezést, bármit, ami az utazással összefüggésben jól jöhet. Ha nem találunk munkát, akkor megtanulhatjuk, hogyan építsünk online vállalkozást. Ha egészségügyi problémákkal küzdünk, megtanulhatjuk,  hogyan boldogulnak mások ebben a helyzetben, és hogy mi magunk hogyan segíthetnénk másoknak. Ahol lelkesedés és érdek van, ott mindig lehet újat tanulni. Nincs rá pénz, idő és energia? Megértem. Emberek vagyunk. De a szuperhősöket elsősorban azért szeretjük, mert szupererejük mellett emberi tulajdonságokkal rendelkeznek, és leggyakrabban éppen ezeknek veszik hasznát, amikor kivágják magukat a legszorultabb helyzetekből.

Nem lelkesedem különösképpen semmi iránt, teljesen mindegy, mit tanulok

Így sajnos nehezebb, mintha valódi érdeklődésből tanulnánk, de nincs veszve semmi. A legegyszerűbb, ha megkérdezzük magunktól, 10 év múlva is ugyanezzel akarunk-e foglalkozni? Lehet, hogy ma menő szakmánk van, de ez idővel könnyen változhat. Tanult kollégáink vezetőként haladnak majd el mellettünk, mi pedig maradunk az alapoknál őszülő halántékkal is? Sőt, az is lehet, hogy a foglalkozásunk már történelem. A világ tele van technológiai innovációval, számos munkát ma már intelligens robotok végeznek. Ha lépést tartunk a haladással (és mi magunk is fejlődünk), akkor lehet belőlünk szakember, aki az innovatív technológiát menedzseli. Nézzünk magunkba, és mondjuk ki, mit akarunk mindenképpen elkerülni hosszú távon a saját munkánk terén. Ez ötletet és motivációt fog adni, hogy tanulni kezdjünk.

Nem az iskolának, hanem magunknak tanulunk

Szól a mondás. Különösen igaz ez, amikor felnőttként képezzük magunkat. Fiatalként sok olyat tanultunk az iskolában, aminek nem látjuk közvetlen hasznát az életben. Tévedés azonban ugyanilyen alapon elutasítani a saját érdeklődési körünkbe eső ismereteket. Ha érdekel minket az űrutazás, tanuljunk, olvassunk róla, keressünk fel szakértőket, függetlenül attól, hogy mi magunk talán nem el jutunk az űrbe. Mindazonáltal sosem tudhatjuk előre. A tanulás a jövőbe való befektetés. Egy alap, amelyre építve később izgalmas munkákat pályázhatunk meg, érdekes projektekben vehetünk részt.

Miért ne ismerjük meg szupererőnket, és éljük a szuperhősök életét?