Sok gondom van a fent említett fogalommal. Nem tudom miért, talán a neveltetésemből adódóan, ugyanis sokmindent erőszakkal nyomtak le a torkomon, vagy érték el, hogy engedelmeskedjek, és a szüleim által jónak gondolt értékrendnek és magatartás mintáknak maradéktalanul megfeleljek.

Ennek sok pozitív hozadéka is van nyilván, talán érettebbnek tűnök és tűntem is mindig az átlagnál, ugyanis olyan értékrendet sajátítottam el, tettem magamévá, amit az ember normális úton csak sokára, sok tapasztalat és válságkorszak megjárása után képes elsajátítani és magáénak tudni. A módszer, ami sokáig az egyetlen bevált módszer volt gyereknevelés terén, kétségkívül hatékony, mégis idejétmúlt. Megvan ennek az oka, ugyanis az így nevelt gyerek sérült lesz lelkileg, nem képes felnőtt korára az érdekeit hatékonyan érvényesíteni. Végletekig engedelmes lesz, amit felnőtt emberre vonatkoztatva megfelelési kényszernek neveznek. Nem könnyű ettől szabadulni.

Most a lovaktól tanulom, és kezdek rájönni, hogy milyen jól működik ez! A nyeregben ugyanis, vagy bármiféle lóval való munka során az „erőviszonyokat” kell felmérni, és az akaratunkat hatékonyan kell tudni átvinni, elfogadtatni. Ennek hiányában a nyeregben ülni egy ló hátán veszélyes vállalkozás, kiszámíthatatlan, hogy mi fog történni. Ez nem zárja ki persze az együttműködő készséget, sőt akkor működik jól a dolog, ha egyszerre vagyok képes együttműködni – megfelelni –, és a saját érdekeimet, szándékaimat hatékonyan átvinni. Sokszor gondolkodom rajta, miért okoz nekem ekkora örömet a lovaglás, talán ez az egyik oka, hogy ilyenkor képes vagyok az érdekeim szerint cselekedni, úgy, hogy ez mindenkinek jó legyen.

Gerardo – kapcsolodj.net 2018. november

 

Kapcsolódó kurzus: