Ahhoz, hogy jól legyek, ismernem jó az utat, melyet eddig bejártam. Ismernem jó a családi rendszert, dinamikát melyben felnőttem. Ismernem jó a mintáimat, melyek alapján működöm. És ismernem jó ezek tükrében és ezek nélkül is önmagam.

Sokszor mondjuk, a Nőnek jól kell lenni. Rajta múlik a párkapcsolat, a család hangulata. De mégis, mit jelent jól lenni? Hogyan lehet ezt megvalósítani? Azt már tudjuk, hogy kell az Énidő. Ennek eltöltésére kismillió ötletet találunk. Ott a jóga, a műkörmös, a barátnők, a kirándulás… Mindenki kitapasztalhatja mi az, ami tölti, ami segít emelni a lelkiállapotát. De önmagában elegendő-e az énidő? Tudok-e hosszú távon jól lenni csak énidő által? Vagy érdemes volna egyéb szempontokat is figyelembe venni?

Erich Frommal értek egyet, ki szerint jól, csak önmagamat szeretve tudok lenni.
Ehhez pedig az kell, hogy:

  • gondoskodjak magamról
  • felelősséget vállaljak magamért
  • tiszteljem magam
  • ismerjem magam

 

  • Gondoskodom magamról:

Fizikai síkon azt jelenti, eleget alszom, egészségesen táplálkozom, elegendő folyadékot iszom, mozgok, figyelek testem jelzéseire, elmegyek orvoshoz, ha a helyzet úgy kívánja…

Lelki síkon azt jelenti, hogy bűntudat nélkül szánok időt magamra, hogy kapcsolatban állok az érzéseimmel, hogy rendszeresen megkérdezem magamtól: „Mire van ma szükségem? Mit tehetnék ma azért, hogy ez az igényem kielégüljön?”

Azt is jelenti, megengedem magamnak, hogy olykor gyenge legyek, fáradt, szomorú, ingerült vagy nyugtalan, és képes vagyok ezt az emberségem jelének tekinteni nem pedig hiányosságnak. Gondoskodni önmagamról azt is jelenti, hogy képes vagyok segítséget kérni és azt elfogadni, amikor szükségem van rá.

És jelenti a nemet mondás képességét is. Hajlamosak vagyunk többet gondoskodni másokról, mint magunkról. Önmagunk igényeit háttérbe szorítva állunk barátaink, szüleink, gyerekeink, munkatársaink rendelkezésére, miközben egyre jobban fáradunk. Azt hisszük önzés lenne azt mondani: „Nem, most nem tudom ezt megtenni neked.”

Gondoskodni magamról azt jelenti, hogy megtanulom beosztani időmet és energiámat úgy, hogy ne fogyjak el.

  • Felelősséget vállalok magamért

Vállalni a felelősséget azt jelenti, hogy leteszem az áldozat szerepet, és úgy tekintek magamra, mint felnőtt emberre, kinek hatalmában áll változtatni az életkörülményein, aki fejlődésre képes és meg tudja haladni önmagát. Mikor felelősséget vállalok, akkor szembe merek nézni önbecsapásaimmal, merem meglátni a saját felelősségemet minden helyzetben. Nem hibáztatom a múltat, a környezetem, sem senki mást a jelenem miatt, hanem bátran elindulok megkeresni a lehetőségeket, hogy a válságából tovább lépjek.

Felismerem, hogy nem tudok mindent egyedül megoldani, ezért megkeresem azt a támogató közeget, ahol szükség esetén megfelelő tanácsot és támaszt kapok.

A felelősségvállalás azt jelenti, hogy mindent szabad akaratomból teszek vagy nem teszek, és vállalom gondolataim, szavaim és tetteim következményét.

  • Tisztelem magam

Tisztelni magam azt jelenti, elfogadom a tényt, hogy ember vagyok csak, méghozzá tökéletlen. Tudom személyiségem határait, célom az egyre jobbá válás, de nem ostorozom magam irreális elvárásokkal. Tiszteletben tartom saját fejlődési tempómat, és megengedem magamnak, hogy ne tudjam mindenre a választ. Ki merek állni magamért, anélkül, hogy ezt önzőségnek érezném. Békém van azzal, hogy olykor meggondoljam magam, hogy időt kérjek egyedül lenni vagy dönteni, hogy hibát kövessek el, hogy magyarázat nélkül mondjak nemet, hogy az legyek, aki ma vagyok, nem az, akinek mások látni szeretnének…

  • Ismerem magam

Ismernem jó az utat, melyet eddig bejártam. Ismernem jó a családi rendszert, dinamikát melyben felnőttem. Ismernem jó a mintáimat, melyek alapján működöm. És ismernem jó ezek tükrében és ezek nélkül is önmagam.

Elfogadásra vágyunk. Ennek érdekében gyerekként igyekszünk minél jobban alkalmazkodni a családi, majd később társadalmi elvárásokhoz. Mindezt annyira buzgón, hogy egy idő után már azt sem világos, hogy Hol vagyok ebben Én? Az önismeret egy soha véget nem érő folyamat. Nagyon elveszni nem érdemes benne, de vannak témák, melyekkel foglalkoznom kell, ha idővel pillangóvá szeretnék válni.

Ki vagyok én ma? Hol a helyem? Hová tartok? Mit várok az élettől? Mit várok másoktól? Mit várok magamtól?

 

Számodra mit jelent jól lenni? Mennyire tudod ezt megvalósítani a mindennapokban?
Mennyire tudod tartani a lelki egyensúlyodat?
A fentiek közül melyik pont a legkönnyebb? Melyik a legnehezebb?

 

Kapcsolódó élmények:

Jövő csütörtöki Női körön erről beszélgetünk majd.
Várunk szeretettel, ha megérintett a téma, ha szeretnél Te is jól és egyre jobban lenni!

NŐI KÖR – Hogyan legyünk jól?