“Nem sürgetem, nem várom
Nem bántom és nem sajnálom
Ha nem sajnáltatom magam, magam adom
Megadom, megadom, neki megadom magam” (Quimby)

Kiegyensúlyozott, intim párkapcsolat lenne jó. De ahhoz bizony nagy bátorság kell. Ez az a terület, ahol a legmélyebb félelmeink és bizonytalanságaink jönnek felszínre, megnehezítve a teljes önátadást. Egy intim kapcsolódáshoz meg kellene nyílni, megmutatni sebezhetőségünk, gyarlóságunk, gyengeségünk. Mindez annyira ijesztő, hogy inkább csak a felszínen kapcsolódunk. És várjuk, vágyjuk hogy a másik nyisson előbb, a másik bízzon előbb. De ez így nem működik. A párkapcsolatod olyan, ahol ma tartasz. Te.

Szembenéztél-e már saját félelmeiddel? Mertél-e elmélyülni bennük? Leereszkedni a félelmed legmélyén megbúvó gyökérmondatig? Vagy kerülöd, sőt tagadod, ahogyan sokan és sokáig tesszük?

Nagy bátorság kell szembenézni legbensőbb kihívásainkkal, és merni sebezhetőnek lenni a másik előtt. De csak ez tud hozzásegíteni egy mélyebb kapcsolódáshoz önmagunkkal és másokkal. Első lépése a folyamatnak, hogy önmagad előtt elismered milyen félelmek és bizonytalanságok élnek benned.

Ha önfelvállalásról, magad megmutatásáról, megnyitásáról van szó, mitől félsz? Honnan jön ez a félelem, ez az ellenállás? Az igazságot, a félelem mélyén megbúvó gyökérmondatot megtalálni nehéz. Főleg egyedül. Hisz évek óta menekülünk tőle, és takargatjuk önmagunk elől is. Legközelebb, ha felismered, hogy félsz, ne menekülj ki a helyzetből, ne fogj pótcselekvésbe. Csak ülj le, és engedd bele magad az érzésbe. A félelem azért jelent meg, hogy mutasson neked valamit. Képzeld el, hogy megvalósul, amitől félsz.

Mi a legrosszabb, ami történhet, akkor, ha megnyitod magad, ha megmutatod a sebezhetőséged? És mi a legrosszabb, ami történhet, ha nem?

A bátorság nem azt jelenti, hogy nem félsz. Nem bátorság, ha könnyű. Ha elkezdesz a félelmeid ellenére nyílni, mutatni magad, adni magadból, azt, ami ma igaz, a kapcsolataid átalakulnak. Légy bátor, és tedd meg az első lépést.

Vállald, ha vonzónak látod, ha szereted. És vállald azt is, ha (már) nem. Játszma nélkül. Pózok nélkül. Akkor is, ha félelmetes.

Add meg magad. A másiknak. A helyzetnek. Annak, ami ma számodra igaz.

Mert nincs annál felszabadítóbb, mint a becsületes lélek harmóniája. És végső soron, mindannyian ezt keressük…

Szarka Elizabeta, coach

 

Kapcsolódó kurzus:

MEGALKUVÁSOSZLATÓ – ha már úgy érzed, hogy fogy a levegő