Az alábbi írás az EgoYoga oldalra érkezett. A szerző engedélyével osztjuk meg.

Felmerült mostanság a holtomiglan dolog, ami elgondolkodtatott… tudom magánügy :)

Nem tudom ez férfiakban hogyan van, nem végeztem kutatást, de nem találkoztam különösebben vele, bár feltételezzük, hogy a férfiak is ugyanazokat a meséket hallották gyerekkorukban. S ez a holtomiglan együtt mennyire fals, és belénk táplált vágykép. Mitől, miért lenne ez tartalmasabb, szebb, hogy 50 évig voltunk együtt, mint hogy 13, de elváltunk, mert elváltoztunk.  Ki és mi tartja bennünk ezt az ideált? S mikor indul ez a kép?

Matek oldalról: ha 40 éves vagy, már nagy eséllyel nem lesz gyémánt lagzid, fogadd el. Arany is necces, nem kicsit…  Ha 30 akkor is kicsi az esélye, mivel a férfiak 68, korukban feldobják a pacskert, tehát egy laza ezüst lagzi még belefér, de itt a vége. 25 év pont, meg a resztli…  20-on éves szerelemmel házassággal kell kezdeni, hogy kijöjjön a matek, ha több vagy, akkor csak a holtomiglan címke hajhászása marad… 

Ami a morfondírozás: mennyire hibásak a mesék, a királylány megnyeri a herceg kezét, azaz a herceg is a királylányét. Felmerült e a királyban, nade inkább a királylányban, hogy a fele királyságért ment-e „cirkusz”. A szegény fiú fejében, aki próbát vállalt, a nem látott (max valami képen) királylány vagy a fele királyság volt-e, a motiváló tényező? Hogyan ettek együtt a lakodalmon, ha a királylány késsel villával evett, míg a paraszt fiú kézzel!? Nem dobta-e el a halas villát a francba, s kérte a sonkát kenyérrel!? 

Mert a királylánynak, akit az apja-anyja kényeztetett, neveltetett, bezárva tartatott, nyilván menekülő útvonal lehetett a palotából kitörni. Míg a parasztlegény addig meghúzkodta Juliska haját, együtt sétáltak a mézeskalács házhoz, ez idő alatt a királylány fejét az etikett órákkal tömték. Nyilván menekülni akart szegénykém.

Mennyire hamis a kép, hogy boldogan éltek míg meg nem haltak!!! Ha nem beszélgettek és vagy a fele királyságot épp nem akarta a török elvenni, vagy arról nem szól a fáma, hogy akkoriban az átlagéletkor 40 év volt maximum. Ergo egy laza ezüst lagzi sem jött össze ennek a két, szuper-szerencsés holtomiglan holtodiglan együtt lévő kis családnak. Feleség lehet meghalt a gyerek születése után, míg hős Jánosunkat Robin Hood csapata verte fejbe furkósbottal.

Mennyire kislányos – kisfiús széplelkű ábránd ez a holtomiglan!?

Mert jó ám ránézni, egy 45-50 éves házasságra, mint a kitartás gyümölcsére – de mi van belül!? Miért süketül meg benne az egyik fél!? Miért halnak meg korábban a férfiak, ebben a szuper nagy szeretetben (cimborám szerint, mert a nők kizsigerelik a férfiak idegrendszerét) !?
Valóban a kitartás érdeme ez!? Vagy mennyire kell szemet hunyni sok sok olyan dolog fölött, ami tényleg nem fontos 40 év távlatában. Tudok e így tekinteni egy-egy helyzetre, hogy 40 év távlatában van-e súlya!? – pl ki hol nyomja a fogkrémet, és vagy Jani ránézett-e a csaj seggére a villamoson!? És vagy milyen kompromisszumokat kellett kötni, és vagy miken milyen csalódásokon kellett tovább lépni, elfeledni, vagy legyinteni rá.

Ami kérdés bennem felmerül, hogy a mai ember – tetszik, vagy nem elkorcsosult és a nemi szerepekben meggajdult világban, hogyan miként kezelünk, tolerálunk válságokat, botlásokat, kudarcokat csalódásokat!?
Miért válunk el, ha a holtomiglan a cél? Lehet-e cél a holtomiglan!?
Miért ne lehetne tartalmas az a 15 év, de kicsim elfáradtam, s szeretlek, de szeretnék mással élni, megélni – mert elváltoztunk és vagy nem akarlak, nem tudlak követni.
Mitől kevesebb ez!? Valóban kevesebb?  Mi van, ha csak addig tartott a közös út!? Miért nagy csalódás ez, hogy na ez sem lesz az. Hol alakul ki a rávetített kép, bármelyik irányba is, hogy holtomiglan legyen, vagy hogy ez már nem holtomiglan?!

Azt gondolom, hogy döntés kell legyen. Döntés, de tiszta fejjel. Nem érzelmi mámor, nem fellángolt rózsaszín ködbe burkolózott gejl egyveleg, amikor még azt sem tudja a delikvens – királylány és királyfi, hogy ki is ő valójában. S lépnek egy olyan kötelékbe – választásba a döntésükkel, aminek van tisztsége és szentsége, súlya és értelme s érdem számomra, hogy  a másikkal lehetek a MI értünk….

… s hót mindegy, hogy ez holtomiglan vagy sem. Amíg tart, az minőségi és értékes, mindkét félnek. Címke nélküli egység. Holtomiglan keresése nélküli megélés…

András

Az EgoYoga az ÉNAKADÉMIA zárt közösségi oldala, ahol őszintén beszélünk a kihívásainkról, és egymásnak saját élményekkelreagálunk. Tapasztalatunk, hogy az életben az ember úgy tud alegjobban haladni, ha fel meri vállalni, ami van. Álnéven eleinte könnyebb. Téged is várunk