Az alapokkal vannak gondok. Tehát. A férfi dolga, mármint ez fogalmilag történik, ha vonzódik egy nőhöz, hogy gyönyörködik. Amire nem kell szavakkal reagálni. Köszönni sem. Hanem fürödj és töltődj a férfi gyönyörködésében. Ez minden.

Ez a dolgod. Elfogadni. Egyszerűen csak. Így választod. Aztán nyiss. Ő a lelkét, te gyönyöröket. Mutass magadból egyre többet annak, aki felé úgy érzed, akinek a gyönyörködéséből többet szeretnél, akit akarsz gyönyörködtetni. Mégpedig sosem szavakkal. A férfi nem szavakból ért, hanem tettekből.

Tudom, hogy itt most mindenki szexre gondol, de sok árnyalat van a szavak és az érintés között, sőt, azon túl is, amit felfedezni majd már együtt tudunk, csakis együtt tudunk majd.

Hit és gyönyörködtetés egyenlő bizalom és gyönyör egyenlő tánc. Másrészt persze, hogy nem mindegy, hogy felkér-e. Vagyis, mégis, végül. Mert muszáj adni, magam megadni ott, ahol múló ingernél erősebb a vágy, sőt, akár harcolni érte, ha kell, mert nincs más lehetőség, sírba viszem, örökké él bennem, ha meg nem tapasztalom, elfojtás nem oldja meg. Tánciskola. És, hogy a férfi is gyönyörködtet-e? Persze. De még mennyire. A figyelme gyönyört okoz a nőnek. Hogy, ahogy szeret, minden értelemben. Valamint a lelke is, ahova beenged, a csillagszemű juhász, akiben egy univerzum él, a közös ügy, és méginkább, ahogy növekszik abban, aki ő, a férfi. A nő legnagyobb gyönyöre ez. Hogy ő tudja, hogy ez rajta múlott és múlik, nélküle nem valósult volna meg, így semmiképpen, és folytatás is csak vele van tehát.

Joós István, 2014. január 29.

 

Kapcsolódó kurzus: