Fel kell magad fedezni! Szabad. Muszáj!

Elképesztően ijesztően brutálisan kőkemény a Fekete Hattyú. A film. A lány és az anya, nagyon durva, a felénél vagyok csak, de írni kell róla. Fullasztó, zseniális, nézni alig tudom, addig sem nézek oda. Hmm.

A szülőket el kell hagyni. Volt róla szó, de megy a film is tovább, VAN tovább.

A szexualitást is meg kell élni. Csudába is. A nők jelentős részének kötelező terápiás élmény kéne ez legyen, nem csak a film, de az önkielégítés is, sőt, a leigázás, igen, kötelező gyakorlat kéne legyen, hogy hogyan hass egy férfire, amikor hatni Akarsz, hogy Gyönyört hogyan okozz. Sokaknak nincs erről fogalma. Sem lelki, sem fiziológiai téren, legkomolyabban mondom, a nyuszik szintjén van nagyon, nagyon sok férfi és nő a szexben, automata, robot, gyermekek, segítség és támasz nélkül, elhagyatva, holott univerzumok várják őket, amit kis segítséggel el is érhetnek. Gyakorlóterep kéne erre, legalább oktatás. És profi, mert tapasztalt instruktorok, hogy szégyen és megbánás nélkül fedezhessék gyakorlatban fel magukat, az erejüket, a testüket, a nőiességüket a lányok és a fiúk, vándorok és amazonok. Nincs más út. A továbblépéshez mindig, tehát ezen a téren is tapasztalni kell. Hmm…

Veszta szüzek. Templomok. Erről szóltak. Azonban ma ezt nem szabad. És mivel nem szabad, így túlzásokba ragadnak azok, akik mernek kísérletezni, sőt, tudatmódosító szereket is ezért használnak, alkohol, drogok, hogy merjenek egyáltalán, mert ennyire erős a kontroll, a többségi kontroll, a többségé, akinek alig van magáról fogalma, a többségé, aki a szürkeségben senyved. Csudába is.

Gyújts villanyt! Fel kell magad fedezni. Szabad. Muszáj, ha boldog akarsz lenni.

Joós István, 2014. február 7.