Az alábbi írás az ÉNAKADÉMIA zárt közösségi oldalára érkezett, a szerző engedélyével, mindannyiunk épülésére osztjuk meg.

Napok óta érlelődik bennem, hogy írok egy kicsit a táncról, ami maga az élet. Leszögezem, nem vagyok profi táncos, egyszerűen csak azt gondolom, táncolni a legjobb a világon. Az írás nyomokban videókat tartalmaz majd, az illusztráció végett.

Nagyon megörültem, amikor István videóiban először meghallottam, hogy a jobb megértetés miatt a táncot hozza fel példának. Teljes mértékben tudtam vele azonosulni.
Aki még sosem táncolt páros táncokat, tényleg javallott elkezdeni. Én nagyon sokat tanultam a táncból, a tánc által. Egyszer egy tánctanárom mondta, hogy a tánc leképezi az életet. Akkor még lehet, hogy nem is értettük igazán ezt a mondatot, de most már egyre világosabb minden.
Vidéken kezdtem társastánccal még kisiskolás koromban. Aztán hosszú évek teltek el tánc nélkül, majd a főiskola után Pesten újra elkezdtem. Latin-standard, egy kis salsa, majd megérkeztem a swinghez. És ott ragadtam több évre, fűszerezve egy kis rock’n’roll-al, szteppel és blues-zal.

Nagyon nehéz volt felnőtt fejjel lemenni egy tánciskolába, de hál’ Istennek megtettem. Nem szabad feladni az elején. Tűrni kell, hogy bizony több buli is elmúlik a sarokban ülve. Mert új arc vagy. A menő táncosok nem kérnek fel, mert még nem ismernek, nem tudják, hogy veled esetleg jó táncolni. Inkább maradnak a megszokott lányoknál. A kezdő fiúk meg azért nem kérnek fel, mert még ők is félnek. Ők a másik sarokban állnak, s nézik a menőket. Szépen lassan indul be minden.

A tánc ismerkedés. A tánc flört. Néha nem tudni, hogy a vadász ejti el a vadat vagy épp fordítva.

Ahogy telik az idő, elkezdenek felkéregetni. A bátorságot szerzett kezdők, hisz ők is tanulni akarnak. És a haladók is. Ez utóbbiak is differenciálhatók. Vannak a kedves nőcsábászok, akik évtizedes tapasztalatokkal is lejönnek a kezdő csoportba “segíteni”, mert nyilván mindig több a lány, mint a fiú. Ők türelmesebbek veled, és még ha az elején döcögős is az együtt táncolás, azért felkérnek máskor is, és így egyre jobb lesz. Velük tudsz tanulni igazán. A másik az arrogáns, önelégült, önző fajta, aki mindig megmondja, hogy hogyan csináld. Az ilyen később is megmondja, amikor már tudsz táncolni, csak épp ő nem tud jól vezetni, mert rád nem, csak magára figyel, és hogy ő villogtassa a tudását.

A tánc flow.

Mindegyik is úgy általában, de a legjobb példája talán a blues.

Bluest nem lehet akárkivel táncolni. Kell egy alap szimpátia. Sőt, tovább megyek, több kell talán, mint szimpátia. Bizalom kell, kíváncsiság és érdeklődés. Ha még ráadásul vonzódás is van, na akkor meg még “veszélyes” is tud lenni ez a tánc. Talán ebben a táncban lehet legjobban megtanulni a követést. Különösen izgalmas ez, ahogy rácsatlakozol a férfire, és csak figyelsz. Figyeled a rezdüléseit, hogy vajon milyen irányba lesz a következő lépése. A swinget és a bluest azért szeretem, mert nincs igazából konkrét alaplépése. Ettől válik egyszerre nehézzé és könnyűvé.

Nehéz annak, aki nem tudja elengedni magát, és ragaszkodik a keretekhez. Ugyanakkor könnyű, mert csak hagyni kell, hogy a zene (és a férfi) vigyen.

Nagyon kell figyelni. Nem maradhatsz le hosszú másodpercekre a férfitől, mert akkor szétesik az egész. Szinte ugyanakkor kell megérezned az irányt, amikor ő azt kigondolja. Van, hogy ő is bizonytalan, s gyorsan meggondolja magát. Ilyenkor van az egymás lábára lépés, vagy megbotlás. Ezekben a helyzetekben sokszor én kérek bocsánatot (reflexből jön, önbizalomhiány?), de a férfi beismeri, hogy ez az ő hibája, mert nem volt elég határozott a vezetése.

A tánc játék. A tánc örömforrás.

Ami nekem kivétel nélkül mindig mosolyt csal az arcomra az a rock ’n’ roll. Cardio edzésnek is kiváló. 😊
Hét év intenzív swingelés után váltottam. Táncot. Közösséget. Egyre jobban kezdett zavarni, hogy még mindig nem tartok sehol a magánéletemben. Gondoltam, új környezet, hátha…
A néptánc felé vettem az irányt, ami mindig is vonzott, de valahogy kimaradt az életemből annak ellenére, hogy egy olyan városból jövök, ahol ez alap. Pesten kezdtem bele a tanulásba.
Egyértelmű, hogy a szívemhez mindig ez fog a legközelebb állni. Mert magyar vagyok. Elképesztő, amit a Kárpát-medence ezen a vonalon (is) adni tud.

A táncban ott a női erő.

Ami a nyugati táncokban/zenében a rock’n’roll nekem, az itteniekben a cigány (a tempósabb persze). Egyből felpezsdül a vérem tőle. Amikor ezt a mahalát a tánctáborban elkezdtük táncolni a lányokkal, a pasik egyből összegyűltek a táncparkett szélén. Kellenek ezek a női táncok. Edzésnek. Lélek edzésnek. Döbbenetes, hogy mennyire gátlásosak vagyunk. Nagy komfortzóna elhagyás kiállni a zenekar elé táncolni. Egyedül még most se tenném meg, de ha jön még egy-két lány, akkor már megy. Persze a magunk módján, kicsiben, nem úgy, mint Arabella a videóban, de már haladunk. Végülis mitől félünk?

És a táncban szerencsére ott a Férfi erő is!

Hát van ennél csodálatosabb? Micsoda energia!

A tánc szerelem. A tánc megérkezés.

Nagyon szeretem a népdalok szövegeit. Kiderül, hogy nincs új a nap alatt. Régen is pont ugyanazok a nehézségek voltak férfi és nő között, mint ma. És ott volt a fonó, a közösség.
Én ezekben a táncokban vélem legjobban felfedezni a Királyt és a Királynét. Van, hogy a nő csak egy helyben áll, és mint egy tartóoszlop támasztékot ad a férfinek, amíg az csapásol. Aztán összekapaszkodnak, együtt forognak, szétválnak, külön forognak, újra össze…a végén ölel, felemel. Gyönyörű. Szerintem.
Szeretek követni. Kifejezetten élvezem. Jól is csinálom, azt mondják. Szeretnek velem táncolni, mert velem könnyű. Mert figyelek.
De még mindig egyedül vagyok. A magánéletben nincs módom alkalmazni a követést. Pedig annyira szeretném. A fenti idézetet (Jane Austen) úgy módosítanám, hogy tőlem még mindig egy lépésre van a szerelem. Tudnám, hogy azt az egy lépés távolságot mi okozza!

Ti hogy álltok a tánccal?

Alice von Wunderland

Az ÉNAKADÉMIA Közösségben őszintén beszélünk a kihívásainkról, és egymásnak saját élményekkel reagálunk. Tapasztalatunk, hogy az életben az ember úgy tud a legjobban haladni, ha fel meri vállalni, ami van. Álnéven eleinte könnyebb, Téged is szeretettel várunk, első 30 nap ingyenes, ITT!