Állásinterjúra várva ülök vele szemben. Sminkben, kiskosztümben, szorosan keresztbe tett lábbal feszélyezetten figyelem. Ő is csinos, nem tűnik idegesnek, kedvesen mosolyog és nyomkodja a telefonját. Talán egy fiúval csetel.

„ mennyire más mint Te “ –

szólal meg a fejemben Irma. Tíz évvel lehet fiatalabb nálam, z generációs. Őt szólítják az irodából. Vékony tavaszi kabátját hanyagul a székre dobva bemegy a terembe. Pár perc múlva nevetést hallok, majd nyílik az ajtó, de a jókedélyű társalgás tovább folytatódik. 

„ Na, itt van véged, megvan az emberük ” –

ijeszteget Irma, de igyekszem nem foglalkozni a gondolattal. Bár a helyzet szokatlan, mégiscsak a versenytársam, de veszem a bátorságot és megszólítom: Milyen volt?

Semmi extra. – válaszolja olyan egyszerűséggel, mintha nem is számítana neki az állásinterjú eredménye. De hát miért is érdekelné, ezer és ezer munka közül válogathat ebben a munkaerőhiányban.  Görcs a hasban, gombóc a torokban, begyakorolt testtartás és hízelgő félmondatok a leendő főnöknek – nem is érti ő már ezeket.

Nem ez volt az utolsó találkozásom vele aznap, vele, a z generációssal. Egy rendelőintézetben is összefutottunk. Hárman várakoztunk már hosszú percek óta a rendelés megkezdésére, egy idős néni, ő meg én. A néni sóhajtozva ugyan, de türelmesen várt, én fél óra után már ingerülten és határozottan bekopogtam, de az eredménytelenséggel szembesülve visszaültem a helyemre. Ő végignézte mindezt, majd mikor vége lett az éppen aktuális youtube videójának, kivette a füléből a fülhallgatót, eldugta a farzsebébe a telefont, megköszörülte a torkát, majd határozott kopogásának reakciót nem hagyva benyitott az ajtón és kérdőre vonta a bent lévőket: „ Elnézést, három ember fél órája vár kint, lesz ma rendelés? „

Én egy leplezni próbált félmosollyal összenéztem a nénivel, majd Irmával együtt megállapítottam, hogy „ ez a világ mégiscsak jó felé halad „ 

Az EgoYoga az ÉNAKADÉMIA zárt közösségi oldala, ahol őszintén
beszélünk a kihívásainkról, és egymásnak saját élményekkel
reagálunk. Tapasztalatunk, hogy az életben az ember úgy tud a
legjobban haladni, ha fel meri vállalni, ami van. Álnéven
eleinte könnyebb. Téged is várunk!