Észrevetted már, hogy hajnal van, és te még mindig a harcosként barangolsz, hogy rálelj a falu kovácsára? Nálad vannak már az alkotóelemek, melyek az Istenek kardjához kellenek?
Ne szégyelld! Velem is előfordult már! De fel kell állnod a székből, és a jelen valóságban is véghez kell vinned azt, amit a virtuális térben gyakorolsz! 

Kedves Olvasó! Beszéljünk őszintén a játékokról! Több olyan híresztelést olvasni, ahol a gamer világot egysíkúan sátáninak mutatják be. A szerencsejátékkal, és más ember alatti függőséggel hozzák összefüggésbe. Ezt az orbitális csúsztatást! A világokat, ahol a férfi vándorként, harcosként, páncélban, szintet lépve, királyi teljességében élheti át férfi mivoltát? Azokat a birodalmakat szidják, ahol ott van a hűség valami nálunknál magasabb minőséghez?  Hát emberek, ideje fénykarddal rendet vágni a tévhitek erdejében!


A fő kérdés: Mikor, mennyit és legfőképpen mi helyett játszunk?

A játékfüggőség létező probléma, részben ezért indítjuk ezt a cikksorozat, melynek GAMING WORLD része erről szól. A világ pszichológusai évek óta kutatják, hogy miért választják sok százmillióan a virtuális valóságot. Én azt látom, hogy minden generáció másra és máshogy használja a játékokat. Valamelyik korosztály a fantáziát fejlesztő műalkotást, valaki az ősi harcos-mágikus világkép feltámasztását látja benne, megint mások számára adrenalinbomba.

Arról van itt szó, hogy a mindennapi életünkből vesztek ki létfontosságú elemek. Hová lett a férfiból a világ felfedezése, a küzdelem és a vágy, hogy ennek a teremtett világnak egy magasabb szintű segítője legyen? Hova tűnt a beavatási élmény, amivel valaha beletekinthettünk a magasabb célokba? Mi lett a bennünk lobogó tűzzel, ami a Végső Határhoz vezet? És egyáltalán hová tűntek az eszmények? Mi van akkor, ha a válasz a teremtő képzelet nyelvén érkezik meg az emberekhez filmek, játékok formájában? 


Dolgok – Amik elvesztek a Férfilétből

A legtöbb férfinak hiányoznak az ősi, egykor kizárólag neki szóló tevékenységek. A vadászat, a harc, a világ felfedezése és leginkább fény gyújtása a sötétben, hogy láthassuk az Ősök elmosódó képeit a barlangfalakon. Hiányzik a szintlépési lehetőség is, amely régen valamilyen szakrális jelleget hordozott, amire fel tudtunk nézni. Egy nagy harcos, egy király alakja a romok között vagy egy istenanya szobra az elhagyott ligetek homályában. Erre a nagyon is valós lelki szükségletre adnak hiteles választ a játékok. 


A Férfi eredetileg teremtő lény – De csak akkor tud teremteni, ha képes játszani a képzeletében

A játékok a művészethez hasonlóan valami sokkal mélyebbet szólítanak meg bennünk. Visszakapjuk azt a mágikus világképet, ahol a dolgoknak volt kezdete és vége, ahol volt tétje az életünknek. Itt beleláthatunk a magasabb világokba, megismerhetjük szemtől szemben a gonosz munkáját, valamint tetteinkkel társteremtők lehetünk.

A játékok világában nem csupán magasrendű céljaink vannak, hanem erős kötődések alakulnak ki egy nagyobb közösséggel is. Ehhez rengeteg segítséget kapunk, harcostársak, mesterek, kovácsok alakjában, akik azt is megmutatják, hogy egy egységes kozmosz részei vagyunk, ahol a múltból a jövőt van értelme újra felépíteni, mert különben nem győzhetünk.


De miért is lehet ennyire vonzó egy játék? – Megváltozott tudatszint

A több szintről érkező élmények, a képi hatások, az epikus zene, a harcok döbbenetes koreográfiája, az interaktivitással, jóval hatványozottabban fejtik ki a hatásukat. Időnként elérjük azt a flowélményt, amiért állandóan visszatérünk ebbe az állapotba, hogy újra és újra átéljük. Ez az elme működésének egy olyan pozitív, felfokozott állapota, ahol az ember teljesen elmerül abban, amit éppen csinál, amitől túláradó örömmel töltődik fel.


A számítógépes játék valláspótlék és magaskúltúra egyben, tehát nem ellentétei, hanem kiegészítői egymásnak

A játékokban is átélhetjükaz érzést, amikor egy Open World játékban egy sziklaperemhez érünk, és megnyílik egy újabb játéktér. Egy óriási völgyet látsz, kitágulnak a határok a messzi horizonton túlra, és belátod azt a szemkápráztató szépséget, ami arra vár, hogy bebarangolhasd.

Végtelen mezők, gyöngéden virágzó fák, csörgedező patakok, ősi rúnavésetekkel teli oszlopok, távoli malom, a völgyben megbúvó falvak a kovácsműhelyek távoli hangjaival. Lovaddal átvágtatsz a hullámzó mezők tengerén, miközben a szél apró magvak ezreit sodorja. Persze ebben a világban is a szép vidékre vetődnek a gonoszság baljós felhői, de mégis megállsz gyönyörködni az egész élmény teljességében. 


A játékok sok esetben utazás az ideák világába – Beavatás az elveszett múltba és az eljövendő jövőbe

A korábbihoz nem hasonlítható, átütő élményben lehet részed, ha a Mad Max című játék posztapokaliptikus, sivatagos világában repesztesz az autóddal, miközben egy V8-as motor dübörög a motorháztető alatt. Az emberi civilizáció végnapjai után, a kiszáradt óceánok medrében rozsdásodó olajtankerek és felfordult óceánjárók rozsdásodó ormai tornyosodnak föléd. 

A fájdalom perceiben, mikor a kongó üresség üli meg a tájat az emberség utolsó nyomait kutatod, és megsárgult képeslapokon keresztül tudod meg, mi is történt a világgal, és legfőképp mikor. Lehetséges, hogy unokáink még a valóságban is át fogják élni.


A játék és mitosz életünk katalizátora is lehet, de túl nagy dózisban el is veheti az életünket

Oldalakon keresztül sorolhatnánk azokat az élményeket, de ezeket inkább érdemes átélni. Mivel a játékok egy részét már nem is játéknak, hanem inkább múlt és jövő szimulációnak mondanám, ezért is emeltem ki ezt a többi függőség közül. Mindenesetre a fentebb leírt energia megtapasztalása az egyik kulcsa annak, hogy miért is alakulhat ki a függőség az emberben.Na és itt jutunk el a játékok, a játékos férfi sötét oldalához! Ez az a pont, ahol a játék már nem a heroikus élmények és önmeghaladás magasiskolájává, hanem droggá válhat.

A következő Gaming World cikkünkben a Függőségek alrovatában, erről a nem kívánt hatásról és jelenségről is írok majd bővebben.


Az EgoYoga az ÉNAKADÉMIA zárt közösségi oldala, ahol a férfi és
női úton a korszakos rendszer alapján segítjük egymást
továbblépni. Megosztani – tehát saját élményt őszintén elmondani
nem egyszerűen csak “mások okulása” miatt fontos, hanem mert az
ember legjobban akkor haladhat, ha meri a kihívásait felvállalni.