A fáradtakat hívja. Nagyon érdekes ez, sőt egészen elképesztően fontos.

Soká próbáltam mindenkit megszólítani, de valóban csak a fáradtakhoz van értelme beszélni, mert közösségre (sőt működő csapatra vagy házasságra!) csak a fáradt ember képes, mert az ember ki kell először fáradjon abban, hogy márpedig maga megoldja. Nem fog sikerülni, de ezt senkinek nem lehet elmagyarázni.

Hanem meg kell próbáld.

Ahogy én is meg kellett próbáljam. Ahogy a gyermekeink is meg kell majd próbálják.

A fáradtakat hívja, mert a fáradtság az egó csüggedésének a jele, és előbb az ember nem képes kapcsolódásra. Sem közösségben sem munkában sem magánéletben. Lenyűgözően fontos ez. Hogy kapcsolódni azzal a Férfival érdemes, aki már fáradt abban, hogy majdnem megy, de épp nem, és azzal a vezetővel – sőt a vezető és a férfi is itt kezdődik, alap feltétel ez, hogy már elfáradt. Ahogy a Nő is. Jó tehát, ha fáradsz, biztató jel, az alkalmas kapcsolódást, tehát közösséget, a Téged kiegészítő másokat kell “csak” megtaláld, magad immár őszintén vállalva, és működni fog az élet. Mert az iga valóban édes, a teher valóban könnyű, amint nem egyedül akarom elbírni.

Nem megy egyedül.

Senkinek nem, és soha nem is fog menni, mert a Teremtés rendje a közösség, aminek tünete szelídség, alázat, nyugalom, derű – működő kapcsolatok és élet.

Joós István, 2017. július 21.

Kapcsolódó élmények: