Sokakkal beszélgetek, és sokan keresnek Társat. A világban, kívül – holott ez lehetetlen.

Társ csak érkezhet, amit a keresés épp hátráltat, hiszen a keresés állapota hiányból indul ki, tehát kibillentség, tehát nem jól-vagyok-állapot, ami messziről érezhető is, tehát épp biztos, hogy nem vonzó annak, aki Társ lehetne. Keresés helyett bölcsebb tehát növekedni abban, aki vagyok.

Még inkább: Aki lenni akarok.

Lépni tovább, előre, törekedni megvalósítani, kibontakozni, megélni, felvállalni magamat, adni a világban, amit így csak én tudok, azt az egyedi színt, amivel kiállni persze, hogy félelmetes, de mégis: mutatni, sőt átlátszóvá válni – hiszen a világ csakis, mindig ahhoz kapcsolódik, amit magamból tudok, merek, mutatok, teszek, élek.

Joós István, 2012. május 17.

 

Kapcsolódó online kurzus: