Valójában nem az édesanyja előtt nem vállal, hanem maga előtt legbelül.

A mintáit kell tudni a férfinak meghaladni, elengedni!

 

Kérdés:

“Mi van, ha a férfi, akivel nő kapcsolatban van, nem meri vállalni az édesanyja előtt?”

Válasz:

Valójában nem az édesanyja előtt nem vállal, hanem maga előtt legbelül. Ő maga nem tudta ezt a kapcsolatot választani. Ez a kapcsolat neki nagyon jó, nagyon kényelmes, szeret ebben lenni, sosem volt olyan jó dolga, mint most.

Olyan élethelyzet, ami pillanatnyilag gazdagítja az ő életét, és szebbé teszi a napjait, de nem döntött erről soha.  Az anya belül a férfiban a neveltetését, a gyerekkorát, a szülői mintáit képviseli.

Ha a szülővel szemben nem tudja a férfi a nőt vállalni, vagy a szülő fontosabb a nőnél és a kapcsolatnál, az azt jelenti, hogy a férfi még a mintái csapdájában vergődik.

 

Részletes magyarázat

Ha a férfi nem vállal fel, az nem az anyja hibája

A fiatal felnőtt férfi kor lényege, hogy csak szeretne dolgokat magának, de minták szerint él. Vannak, akik pontosan a mintáikat másolják és vannak, akik pont az ellenkezőjét csinálják.

Csak a minták inverzét játsszák, de ugyanúgy azoknak a foglyaik; a gyerekkoruknak és  a családi példának. Mindenki így kezdi, hogy mintákból indul. Ennek a korszaknak a vége a minták halála.

A mintáit kell tudni a férfinak meghaladni, elengedni,hogy ebből a korszakból tovább tudjon lépni. Ebben a férfit válságok segítik.

Ebből továbblépni a férfinak általában a világból érkezik segítség. Ez három terület szokott lenni. A munkája, a magánélete, és az egészségét érintő válság.

A változás már látszik, hogy időszerű, tovább kellene lépni, fel kellene vállalni, korrektnek kellene lenni. Talán a munkahelyén is fel kellene mondania, de nem meri mégsem.

A szelíd terelés után határozott pofonok érkeznek a férfinak, ha nem lép tovább.Az édesanya a saját mintákhoz való ragaszkodást jelenti, aminek meg akar felelni.

Nem az anyjának akar megfelelni, hanem a benne élő mintának, az édesanya a legbelső saját mintákat jelenti.  Ez kell hogy változzon , hogy magával szemben milyen elvárásai vannak.

Akkor változik az anyjával való viszony, az is, hogy felé mit vállal és az is, hogy a nőt tudja vállalni az anya és a világ előtt.

Az igazi nő viselkedése ilyen esetben a határozottság

Amit tenni lehet, az az, hogy pofán kell verni. Vagy gyomorszájon rúgni. Esetleg tökön. Mert a férfit ahhoz, hogy  a mintáit el tudja engedni, a szenvedés segíti. Átmenetileg még rosszabbul kell legyen, hogy egy újfajta létmódon, viselkedést választani tudjon.

Mikor választja, már fel is tudja vállalni. A falu előtt, meg ország-világ előtt, meg az édesanyja előtt, bárki előtt. Sőt, igazából a következő korszakban daccal fogja az édesanyja orra alá dörgölni a nőt, akit korábban nem tudott felvállalni.

Hasznos a nőnek magába nézni, hogy jó-e ez neki így, vagy meddig tudja vállalni ezt a helyzetet. Békéje van-e ezzel, vagy támad benne egy hang, hogy ki kell állnia magáért.

Kell a férfinak a válság, amikor a nő pofán veri, hogy ez így nem megy tovább. Hogy a nő szereti, de nem bírja tovább, átmenetileg ebből ki kell lépnie, mert ez méltatlan.

Bizonyosan tovább fog lépni, kérdés, hogy most, vagy később és hogy a nő bírja-e addig, vagy valaki más lesz akkor  ott.