Sokan nem értik hogyan szavazott hatvan millió amerikai – köztük a hispánok 29 és a nők 42 százaléka (!) – egy meglehetősen felkészületlennek tűnő, adóelkerülésre büszke, ku-klux klán által is támogatott, indulatait láthatóan kontrollálni képtelen embert szexista, rasszista és idegengyűlölő botrányai ellenére elnöknek. Nagyon egyszerű…

Az Amerikában meglepetést okozó emberek a Maslow féle szükséglet-piramis alacsonyabb szintjén érzik veszélyeztetve magukat, mint a fenti “apróságok”. Egzisztenciálisan. A 2008-as válság utáni fellendülés – és általában a globalizáció és a 21. század ÉS a társadalmi igazságosság – áldásaiból érzik magukat kihagyva tömegek Amerikában, amibe a kortárs média megosztottsága és a Facebook (Twitter) hatására bele is lovalták magukat.

És ezért. És ezért a középosztály. Tehát NEM az elesettek, hanem a vidéki átlag amerikaiak szavazták Trumpot meg, akiknek pedig házuk és autóik vannak, tehát nem élnek rosszul, de a munkahelyek elvándorlása nyomán a kilátásaik romlottak nagyot, életszínvonaluk stagnál vagy ereszkedik, és így a szubejtív közérzetük lett SOKKAL rosszabb.

A rendszeren akartak változtatni.

És kész. A másik jelölt a rendszer része – elnökfeleség, szenátor, miniszter, stb – aki pontosan a rendszer megtestesítője volt. Amit NEM akartak. Hanem azonnali és gyökeres változást. És ezért választották Trumpot a személyisége, a tettei, a világnézete – és a haja – tehát minden egyéb ellenére… akár egy “őrültet” is, de VÁLTOZÁS legyen.

Ennyi.

Mert túl nagy volt a szakadék a mindenkit segítő liberális álmok és az átlag amerikai ember bizonytalansága között.

Az elfelejtett emberek választották meg.

Akikről a liberális és a konzervatív elit is azt gondolta, hogy ők rendben vannak, és majd úgy szavaznak, ahogy mindig is szoktak. Nem. A haragos kisebbség által lett az egyik nagy párt elnökjelöltje egy outsider, az elit ellenére, és a haragos kissebbséghez ezután az aggódók nagy része is csatlakozott, olyanok is, akiket pedig (látszólag) megsértett, mint például a fehér nők 53 (!) százaléka.

Mert alattuk az elesetteket segíteni sokan és sok pénzzel próbálják – a középosztály által befizetett adódollárokból – fölöttük pedig az elit egyre távolodik, szinte beláthatatlan már, miközben alig fizet, és az ő mozgásterük meg egyre szűkül, az “amerikai álom”, hogy a “lehetőségek hazája” lenne egyre hihetetlenebb, miközben a vérüket viszont folyamatosan áldozzák, katonának az ő gyermekeik mennek, amiből megint mások fölöznek olajat. Az amerikai középosztály forradalma történt meg. Szubejtív kilátástalanság okán, mert szuper, hogy a rászorulóknak és a kisebbségeknek egyre jobb, de

és VELÜNK mi lesz?!

Éb-resz-tő!!! … ugyane középosztály Európában is forrong, Angliában már döntött, és – ez tőlem megint furcsa lesz, újabb “soha nem gondoltam volna” – pontosan őket hallotta nálunk Orbán Viktor másoknál korábban meg. Biztonság, stabilitás, rend. Önvédelem. Pontosan azokban a témákban lépett, gyorsan és határozottan, ami az elfelejtett középosztályt aggasztja, támogatottsága magyarázata ez, ha esteleg foglalkoztat, hogy a magyar rendszer láthatóan hibás működése ellenére hogyan lehet Orbán mégis népszerű. Ugyanúgy, ahogy Trump nyert.

Hogy de Te nem láttad mindezt? Akkor gyere a Facebook buborékodból ki, ugyanis nagyon veszélyes, hogy ott főként olyanokat látsz csak, akikkel egyetértetek. (A Facebook alapvető üzleti érdeke, hogy sokat legyél ott, tehát mindig abból mutat többet, amit kedvelsz.) Azonban ez NEM a valóság. Hanem a választások eredménye az. Értem, hogy kényelmes egyetérteni, sőt hülyeségekbe lovalni egymást a különböző fórumokon, de ennek ilyen választások az eredménye. Az egyik fél félelembe merült az indokoltnál jobban, miközben a másik meg elbizakodottságba, naná, hogy tüntetések a vége. Mert videojáték verzióban, torz képet követtek.

A valóságnak mindenki része, a Szerinted hülyék IS.

Próbáld hát mások motivációit megérteni, ugyanis van nekik, sőt szubejtív mindig jó okaik vannak az embereknek! A közélet mindenkiből, tehát Belőled és belőlem és belőlük is áll, a folytatódó elzárkózás eredménye bizonyosan értetlenség, tehát ellenségeskedés, mégjobban elfajuló viszonyok, majd végül robbanás lehet csak.

Közös kötelességünk a valósággal, tehát egymás szubjektív helyzetével is őszintén szembenézni. Hogy hogy érzi magát. Hogy miért úgy látja, ahogy. Értő figyelem a kulcs és mindig van ok. Nos? Szekértáborokból kiabálsz, vagy megérteni próbálsz, kezedben is a jövőnk, FELELŐS vagy ebben. Mind azok vagyunk.