Hogy igaza van-e Kovács Ákosnak? Kit érdekel! Legkomolyabban mondom ezt, mégpedig annak ellenére, hogy évek óta foglalkozom a férfi-nő szerepekkel, és mára nem csak tiszta képem, de ebből megélhetésem is van… 

A nő munkája a férfi? című interjú után majdnem fejemet vették. Használt. Azóta árnyaltabban látom már a kérdést, és véleményem lényege, hogy teljesen mindegy, hogy Ákosnak igaza van-e. Mert nem ez számít. Hanem, hogy Szerinted van-e abban igazság, amit felvetett – másképp: hogy Téged ez a vita hogy érintett, a Te zsigeri reakciód mi volt.

Sorra veszem az általam megfigyelt változatokat, rövid értékeléssel.

Előzetes hozzá, hogy férfi és nő születése szerintem fokozatosan, korszakról korszakra haladva történik, aminek lépései – és a boldog időszakokat tagoló válságok – nem megúszhatók, viszont megértés és bátorság arányában lehet jobban haladni.

Tehát a tények:

  • ismert magyar énekes szerint a nők helye otthon,
  • nemzetközi telekom cég szerint ilyet nem lehet mondani,
  • magyar kormány szerint támgogatás ezért nem visszavonható.

A lényeges kérdés pedig: hogy Téged mi érintett meg – miért olvasod a sokadik cikket a témában?

Gyorsértékelés:

A) ha az alap nyilatkozaton háborodtál fel: tökéletesen igazad van, másrészt érdemes lehet elgondolkodj azon, hogy miért – közelebbről, nők esetében, hogy 1) a karriered megy-e úgy ahogy vágyod / járna?, 2) mit áldozol érte?, 3) milyenek a valós esélyek?, 4) megéri-e? 5) mikor jártál utoljára férfi lelkében? Ha pedig férfi vagy: 1) szereted-e a munkád?, 2) megbecsülnek-e?, 3) kihozod-e magadból, amire képes volnál?, 4) mit dolgoznál legszívesebben, ha pénz nem lenne szempont?

B) ha nem érted min hőzöngenek, viszont a telekom cég döntése felháborító: tökéletesen igazad van, másrészt érdemes lehet elegondolkodj azon, hogy miért – közelebbről, hogy 1) beleálltál-e valóban abba, ami tudod, hogy választható Neked?, 2) miért nem?, 3) tényleg alkalmatlanok a jelöltek?, 4) hogyan leszel jobb, ha nem gyakorolsz?, 5) mért érdekel a mások pénze?

C) ha a kormányzati reakció akaszt kitökéletesen igazad van, másrészt érdemes lehet elegondolkodj azon, hogy miért – közelebbről, hogy 1) valóban ez-e az ok?, 2) lehetségesek-e más érdekek is?, 3) tudhatunk-e egyáltalán valódi információkat / minden információt ilyen témákban?, 4) van-e így értelme foglalkozzunk vele, pláne vitatkozni róla?, 5) hogy áll a saját életed, lehet-e esetleg valahol döntésekkel és tettekkel javítani, halogatsz-e bármit?

D) ha a világ állapota keserít eltökéletesen igazad van, másrészt érdemes lehet elegondolkodj azon, hogy miért – közelebbről, hogy 1) hasznos-e az akarás a segítéshez?, 2) példát mutatsz-e?, 3) látható-e az valóban?, 4) min javíthatnál magad körül tevőlegesen, 5) hogyan tudsz mások számára hozzáférhetőbb lenni?

Hogy mindegyikhez azt írtam, hogy igaza van? Persze. Mert az embernek szubjektív mindig és szükségszerűen van igaza, tehát ezzel felesleges vitatkozni.

:-)

Amúgy a személyes véleményem mindezekről, hogy a kétkeresős modell hibás, írás erről itt, a nők végül nem attól boldogok, hogy ugyanannyi pénzt keresnek – másrészt viszont nagyon fontos megpróbálják, hogy valódi saját élményük legyen arról, hogy A) erre képesek-e, B) mi ennek az ára, C) milyen a férfiak élete. A képességre a rövid válasz, hogy igen, a hosszabb pedig, hogy nem egyszerű. De lehetséges. Nő is tud annyit, vagy akár jóval többet keresni, mint egy férfi, megtalálhatja a módját – azonban: ez sok munka, amit szükségszerűen a családtól, a párkapcsolatától vesz el. Egyszerű példa: este 7, és a férjem vár, de a munkám is követelne még időt. Hogy döntesz? Hogy döntesz, ha ráadásul gyermek(ek) is van(nak) a képben?

Főállású munkakör a család, korunk egyik nagy kihívása, hogy nincsen elismerve, hogy a szülők és az oktatás rendszer “karrierbe” erőltetik a gyermekeket.

Másrészt – ha már itt tartunk – Kövér László viszont kategorikusan téved szerintem, a női önmegvalósítás felső foka ugyanis NEM a gyermekszülés. Hanem a női önmegvalósítás felső foka a Férfi. Nincsen Férfi Nő nélkül, és megfigyelésem szerint, aki nőként már megtapasztalta, hogy milyen magasztosan kielégítően hatalmas boldogság a férfi magból palántába, majd termő, erős fába formálódását segíteni, annál a karrier vágyak is fokozatosan múlnak. Vannak persze kivételek. Ahol a karrier marad a legfelső cél, de az ilyen nők közül még egyet sem láttam, akinek boldog házassága is lenne.

Összefoglalva: megfigyelésem, hogy a nő “dolga” korszakosan változik.

A nők többsége eleinte családot és karriert is vágyik [Királylány korszak, C], ami nem sikerül, egyik vagy másik bukik, mely okból továbblép vagy elhagyják, tehát magára marad, harcolni kénytelen [Amazon korszak, A], míg ebbe – mindegy, hogy sikeres vagy sem – belefárad, férfit kezd vágyni, tartozni, hogy Rá számítsanak, hogy az Ő tanácsait kikérjék, hogy egy férfi a lelkébe beengedje, csakhogy ebben tapasztalatlan, tehát gyakorolnia kell [Hölgy korszak, B], amire a magány rá is veszi, és így jut aztán a Világszép állpotba el, amikor a Férfi immár valóban meg is érkezik [D].

Sokat írtam – évek óta írok erről.
A korszakokat Az Én Útja ábrába össze is foglaltam.

Legutóbb Út-Mutató könyv készült, alább vonatkozó részletek…

Barátsággal,
Joós István

 

(null)

(null)

One Comment

  1. Szia István! Nálunk “magától” alakult így, tehát nem úgy, hogy olvastuk valahol :) És egyik cikk sem érdekelt, mindössze mikor a tieddel szembe találkoztam anno, érdekesnek találtam, hogy ugyanazt írtad, amit mi tapasztalat alapján megvalósítottunk, de egyelőre még “csak” gyermek nélkül. És igenis imádom, nincs ennél jobb, látni hogy Őt odajuttatom, és amit én visszakapok…na hát minden nő “utál” érte :D Ez a jel, hogy jó úton járunk :) A többi nem érdekel :) További sikeres munkát, jó úton jársz :)

    Válasz

Hozzászólások