Igaz-e az Ügy? – EgoYoga #225

Igaz-e az Ügy? – EgoYoga #225

32 perc

joos-istvan

Joós István

Énakadémia alapító

Kevesek kihívása egyenlőre még, de remélem, hogy egyre többeké lesz hamarosan, hogy “megvan” az ügy, de miért nem tudok beleállni mégsem… A videó férfiaknak szól. És férfiakat érteni vágyó nőknek.
A videó csak Videótár tagsággal elérhető.

Énakadémia Videótár
Örökös Tagság

Korlátlan hozzáférés

29 900 Ft

Énakadémia Tagság
NEGYEDÉVES
tagdíjfizetéssel

Korlátlan hozzáférés

25 000 Ft / 3 havonta

Igaz-e az Ügy? – EgoYoga #225

Korlátlan hozzáférés a videóhoz

990 Ft

Örökös Tagság
Negyedéves Díj

500+ videó

19 900 Ft / 3 havonta 12 havonta

Előadó

Joós István

ÉNAKADÉMIA ALAPÍTÓ

Joós István kapcsolati tanácsadó, aki az elmúlt tíz évben sok ezer embernek segített, két könyvet írt, online kurzusokat állított össze, önismereti módszert fejlesztett, közösséget alapított és több száz videót készített férfi-nő témákban.

A videó tartalma

A mai videó Közösségünkbe érkezett alábbi megosztásra reakció:

Nagyon elgondolkodtatott, amit a Lovagról írtál. Először talán azon, hogy tényleg milyen új ez a működés. Őszintén szólva, sokszor valami totális öntudat-vesztés, bár talán nem ez a jó szó rá. Sokszor érzem úgy, hogy semmihez sem értek, semmit sem tudok, és hogy minden korábbi potenciám teljesen haszontalan a jelenben. Olyannyira új ez a világ. Pl. sokszor “elfelejtem”, hogy milyen nagyszerű tanár vagyok, amit túlzás nélkül állíthatok, mégis hajlamos vagyok értékteleníteni mindezt. Aztán azon gondolkodtattál el, miszerint a Lovag valójában retteg az Erő használatától. Valóban, buktam már az Erő használatával (én a Vándor/Mágus korszakomban). Magamba néztem, őszintén. Félelmet nem tudok érzékelni önmagamban az Erő használatáról. Nem ítélem el, sőt, csodálom azt a Férfit, aki jól használja. Ugyanakkor nem gondolom magam erőtlennek. Az elmúlt évek “Lovagoskodásaiban” sokszor éreztem magamban azt az iszonyú Erőt, ami ráadásul akkor ott helyénvaló is volt. De ennek megjelenése szörnyen rapszodikus bennem. Néha semmi, néha meg kirobbanó vulkán. Másrészt azon is elgondolkodtam, hogy végül hol, merre, és kik felé fog ez az Erő megnyilvánulni? Egyáltalán, önmagam felé, ahogy “uralom önmagam”? Ez biztos. Vagy a világ felé, ahogy nekimegyek a kihívásoknak? Ez is nyilvánvaló. Most hirtelen egy amerikai műsorvezető, Alex Jones jutott eszembe. Egyszer láttam őt beszélni, és tetszett az, ahogy tolta ki magából az Erőt – függetlenül attól, hogy őt magát szeretjük-e, vagy sem. Én nagy erőt érzek önmagamban mások lelkesítésére, vagy az Igazság/Valóság elbeszélésére. Imádok “csatorna” lenni, és érezni, ahogy a számomra is felfoghatatlan mértékű Erő átáramlik rajtam. Tegnap épp azt mondtam viccből (???) a Páromnak, hogy nekem lelkésznek, lelki pásztornak kellett volna lennem. De érzem magamban a lehetőséget, mint műsorvezető, mint közszereplő, és mint politikus is. Ezeket én úgy szoktam nevezni, hogy különböző adaptációk csupán, hiszen az Ügy végül mindig ugyanaz: Úgymond “Minden a Hazáért és a magyarokért!” – most épp így tudtam hirtelen leírni ezt az érzést. A Hit Ugrása rész is nagyon érdekes számomra. Mert sokszor éreztem már, hogy EZAZ, ebben HISZEK, és NINCS MÁS! – De ezek eddig folyton szertefoszlottak. Nem tudom, miért? Talán mert nem voltak igazak mégsem. Ugyanakkor néha kicsit összezavar, hogy amennyiben a fent említett Ügy által el vagyok hívva, úgy mégis mihez kell a hit? Ahhoz, hogy érdemes? Ez nem kétség számomra. Inkább haljak meg azonnal, mintsem hogy úgy éljem le az életem, hogy nem a fenti Ügy nevében munkálkodtam. Ahhoz kell a hit, hogy én magam érdemes vagyok rá? Na ez már elgondolkodtató, ugyanakkor tiszta szívemből hiszem, hogy képes vagyok. Lehet, hogy nem lesz sosem akkora hatásköröm, mint például a jelenlegi miniszterelnöknek – De ez nem frusztrálna. A hit talán ahhoz kell (legalábbis nekem), hogy egy ilyen “kicsi” és “jellegtelen” munkával is képes vagyok szolgálni azt a hatalmas Ügyet, amit magamban érzek. Igen, talán ehhez. Mert talán túl póriasnak tűnik… De ez is ingadozó bennem. Mert néha úgy érzem, hogy már a családfői hivatás is lehetőséget ad a teljes Ügy-képviseletre, néha pedig úgy érzem, hogy ha én ülnék a miniszterelnöki székben, akkor sem tudnám olyan mértékben szolgálni az Ügyet, mint ahogy szeretném. Na EZ (!) a legrohadtabb dolog, és a legnagyobb kihívás ma nekem! Ezért aztán folyamatosan hullámzok mérhetetlen elégedettség és elégedetlenség között. A helyes és a helytelen, az időszerű és a nem-időszerű között. Végül nincs ezzel baj, csak olyan nyomorultul érzem magam ezért. Van, aki kívülről sugárzónak lát, miközben én egy rozzant ökörnek érzem magam, itt fáj ott fáj, kínlódok, vonszolom magam után a hatalmas terhet a járommal, amit saját magamnak tettem a nyakamba. Néha csak zokogni szeretnék, de nem tudok. Iszonyú nyomás, de iszonyú hála az, ami bennem van. Hálás vagyok a Jó Istennek, amiért itt vagyok. És harcban állok önmagammal, mert tudom, én vagyok az egyetlen akadály, és mert tudom, hogy SENKI sem segíthet rajtam. Bár végre lehullana az utolsó láncszem is rólam, ami még tartja bennem az arroganciát, és végre zokogva leborulhatnék az Isten elé, és alávetném magam annak a munkának, amit Ő kijelöl számomra a (számomra) Egyetlen Igaz Ügy szolgálatáért. Hirtelen Simon jutott eszembe, aki valószínűleg akkor is igaz ember volt már, amikor halakat halászott. De valószínűleg akkor találta meg a helyes módot, amikor “emberhalásszá” vált. Így lett Péter belőle. Visszatérve: Igen, látom én is, hogy nem a saját döntésem ez az “Ugrás”. Szükségszerű, igen. Annyira nyom már, annyira itt érzem a bőrömön az égetését, és mégsem. Ilyen szép és egyszerre nehéz időszak nem volt még soha eddig az életemben. Köszönöm a lehetőséget a megnyilvánulásra, és várom további értékes írásaid ebben a témában!

– – –

Az Énakadémia az Utadon segít továbblépni.

A tó a lélek objektív mélységeit, az oda való leszállás szükségességét jelenti – mert boldog csak az lehet, aki önazonos, tehát igaz életet él, amihez meg kell magunkat ismerni.

Csak akkor válság, ha nem érted, ami történik…

Az Ego Yoga munkához használt részletesebb változat:

Az eredeti – férfi-nő szerepek változását mutató – változat:

– – –

Ha HALADNI is szeretnél, és nem csak az elméleten gondolkodni:

1. Legyen meg, ahol őszinte vagy, mert magunkat legjobban tükörben látjuk – mentor, terapeuta, pap vagy értő közösség alapszükséglet!
2. Használd mások tapasztalatait, mert olyanokkal kapcsolódva, akik már megoldottak hasonló helyzetet sokkal könnyebb az élet!
3. Segíts másoknak, mert (1) VAN mit adj, (2) nagyon is kell a segítséged, ÉS (3) magad miatt is fontos, hogy tapasztald a saját értéked!

👉 útonjárók közössége ITT

Igaz-e az Ügy? – EgoYoga #225

kíváncsi vagy a folytatásra? Akkor vásárolj korlátlan hozzáférést a videóhoz, vagy fizess elő a videótárra és válogass további 500+ közül is.

Ha tag vagy már, akkor lépj be itt, és folytasd.

Igaz-e az Ügy? – EgoYoga #225

Korlátlan hozzáférés a videóhoz

990 Ft

Videótár

500+ videó

44 900 Ft / év
GmailFacebook

Kapcsolódó kurzus

Van remény, hogy Téged választ

ÉNAKADÉMIA

Kicsoda Joós István?

Joós István kapcsolati tanácsadó, aki az elmúlt tíz évben sok ezer embernek segített, két könyvet írt, online kurzusokat állított össze, önismereti módszert fejlesztett, közösséget alapított és több száz videót készített férfi-nő témákban.

Megfigyelése, hogy nincsen univerzálisan helyes férfi és női működés, hanem a férfiak és nők élete három nagy korszakra oszlik – A) minták által meghatározott “titán”; B) magába fordult “tudatos”, C) önmegvalósító “hős” – és ezekben eltérő módon tudunk boldogan résztvenni.

Tanácsa:

  1. értsd, miben vagy,
  2. eszerint próbálj változtatni,
  3. kapcsolódj olyanokkal, akiknek sikerült!
Hide picture