Hang. Érdekes ez, ahogy a Hang változik, kiforr, születik, hogy Egy Hang születik, folyamatosan születik, mindenkiben, hmm, minden Férfiban, születik.

Nagyon, nagyon kemény ez. Hogy a Hang a Férfi dolga.

Korábban Irány néven írtam erről, és Ügy néven, akkor most Hangként is. Ugyanaz. Ami nem jelenti, hogy ne lehetne nőnek is hangja, lehet, de másokban rezegni, hullámokat verni, erősödni soha nem fog, Hang belőle nem lesz, így nem, hanem, viszont, igen, a Nő Tettei képesek tömegeket megérinteni.

A Hite. De a Hangja nem. Mert az ügy, az irány, a tér, a hang, az Ige a Férfi dolga, feladata, funkciója, keresztje, kötelessége, sorsa. teremteni. Amihez a Nő kapcsolódik. Sőt, amihez nők gyakran férfit is kapcsolnak. A születőben lévő férfit, a Társat vagy reménybeli Társat, a konkrét Férfit, akit a szívén visel, őt kapcsolja a nő akkor, amikor egy másikon, egy Férfin keresztül az Egy Hangot meghallja. Mert felismeri azt és azonnal TUDJA, hogy EZ a Hang, végre, és figyel, és fülel, és követi, és kapcsolódik, amit nagyon fontos, nem félreérteni. Ugyanis skizofrén picit a helyzet, hiszen tudja, hogy neki a “maga” férfijától “kéne” a Hangot hallani és fogadni. De benne még gyenge.

Kell tehát kívülről is, Hang, ami Erősít, amihez persze, hogy vonzódik is, miközben legbelül érzi, hogy nem Úgy van vele dolga. Nem Nőként. Mert bár deszép lenne, ha a Férfi értené, de a Rend mégis az, hogy Nőként ő amellett, sőt, abban születik, akit Ő ért, akinek Ő támasz, akit tehát Ő kapcsol, akivel mindkettejüket kapcsolja. A helyzet feloldása észrevenni, hogy mindebben a Nagyobb, az Egy, az Igaz, tehát a Hang a Lényeg, és nem a másik hím egyed.

Csakis a Hang, és annak hatása rá és a Társra, aki így egy másik, egy távoli és sokakhoz szóló Férfi, tehát csatorna, tehát Nap és a konkrét Nő közvetlen hite és bizalma, tehát föld által születik maga is Férfivé, ég és föld benne így találkozik, és így, ez által találja ugyanazt a Hangot meg, ami a másikban, a “segédeszközben” már erővel szól, így és ettől erősödik, benne is, születik Férfi és Nő, Lépnek együtt tovább. Hmm. Szép ez. A Férfi eszköz, így eszköz, minden Férfi Eszköz, ugyanis a Hang SOSEM a Férfié. Nem Férfi az, aki magáénak hiszi, hanem rajta keresztül árad és rezeg mindenekben tovább, annál erősebben, amennyire maga félreáll.

Hang. Hmm. Ige.

Ez a természete, ami a teremtés Rendje. Szférák Zenéjének is hívják, ugyanaz, Hang, Ige, ami rezeg, amit a Férfi érez, belül, hall, néha, de gyakrabban csak át- tehát meg-enged, ami így, általa is terjed, jut sokakhoz el, mint a Nap Fénye, és így teremt, a teremtésnek így is részese a Férfi, tehát a konkrét Alkotáson kívül az Egy Ügy általános szolgálatával is, szóban vagy írásban az “Igét Hirdetve”, mások életét a Hanggal valóságosan megérintve. Ez Van. Továbbá az is Van, hogy úgy tűnik fokozatosan finomodik ez. A Hang.

Joós István, 2014. március 11.

 

Kapcsolódó élmények:

Hozzászólások