A nőnek nincs joga megsértődni

A férfit nem érdekli az igazad. Hanem a figyelmed érdekli. Hogy érted-e őt az egyetlen dolog, ami érdekli, vita esetén is, hogy abban akivé lennie kell, amit elvégezni küldetése, neki segíteni tudsz-e.

Sőt. Nem kérdés, hogy tudsz. Hanem, hogy erőd és Bátorságod, hogy lelkesedésed, hogy szerelmed van-e? A kérdés. Hogy “nagyobbként” őt elfogadva magadat, a büszkeségedet érte korlátozod-e, olykor akár a Semmiből erőt merítve, hogy akarod-e segíteni, teszed-e, tehát ott vagy-e amikor fáradt vagy csalódott, elviseled-e olyankor is, amikor pokróc nagy ritkán, vita és sértődés nélkül.

A nőnek nincs joga megsértődni.

Királylányoknak még igen, Amazon kemény, Hölgy egyebet sem tesz, de a Nő többé nem. Nincsen joga, sőt vágya sincsen. Pontosan ugyanúgy nincs, ahogy a szívnek, vagy a gyomornak sincs, és pontosan ugyanúgy, ahogy a közösséget vezető vagy a csapat nélkülözhetetlen tagjaként dolgozó férfinak nincs – mert aki egyszer felelősséget valóban vállal, akire más emberek számítanak, annak többé nincsen joga megsértődni, hanem az küzdve küzd és bízva bízik.

Érted ezt?

Talán. Másrészt egészen elképesztően elementárisan brutálisan kemény, ez… lustaság, időhúzás, hiszti, sértődés, aki a Helyét egyszer elfoglalja, annak nincs ilyen joga többé. Nőnek, de férfinak sem. Hmm. A világban ez az egyetlen dolog csúszott “csak” el, hogy a jogok alapjára álltunk a szeretet alapjáról át. Tévedés. Semmiféle jogod nincsen. Hanem hol a Helyed, Adod-e magad ott, az áldozatos munkát beletéve – Szeretsz-e Igazán?

Joós István, 2016. április