Csilla A Nő test IS írásra reagál, ajánljuk a gondolatait szeretettel!

Nagy örömmel olvastam ezt az írást, mert nagyon ritkán beszélünk erről a témáról. Ami miatt szomorú voltam, hogy ismét azzal a sztereotipiával találkozhattam, miszerint a nők nem szeretik a testüket és ez az ő hibájuk. Nekem is évtizedek óta vannak testkép problémáim és amikor az eredendő okokat keresgéltem mindig arra jutottam hogy én tehetek róla és legfőképpen Anyukám. Szüleim nagyon szép emberek voltak, s bár mostani fejemmel már én is szépnek látom magamat fiatalként, nagy teher volt mellettük felnőni és nem olyan tökéletesnek lenni mint ők. Logikusnak tűnt, hogy minden problémám innen fakad.

Lassan 20 éve élek külföldön, hosszú évekig a négy fal között töltöttem időm nagy részét, mindent feláldozva férjem és két fiam érdekében. Azt hittem ez így helyes, ez az életem nagy célja és feladata. Aztán egyre rosszabbul kezdtem érezni magam, a depresszió szélére sodródva próbáltam minden napot túlélni. A házasságom alapvetően intellektuális házasság volt, férjemmel kollégák voltunk, s az évek során még a nagyon kevés kezdeti intimitás is kiveszett az életünkből. Erre is azt hittem, hogy minden rendben van így, nem a szex számít. Aztán nem bírtam tovább és erőnek erejével kirángattam magam a saját magam által ásott gödörből. Életemben először sikerült egy fogyókúrám, közel 30 kilót fogytam, utána futni kezdtem és ma 48 évesen jobban nézek ki mint 30 éves koromban. Közben a nagyobbik fiam 18. születésnapján valami bekattant az agyamba és rájöttem, hogy ez az egész úgy ahogy van tévedés és teljes csőd a házasságom, s igazából ez minden problémám eredője.

Tavaly ősszel bementem egy fehérnemű üzletbe hogy olyan szorító bugyit vegyek magamnak, ami a ruhák alatt kicsit lenyomja a szülésektől megereszkedett hasamat, amin sajnos a rengeteg sportolással sem lehet segíteni. Csak hogy jobban nézhessek ki. Egy nagyon kedves eladó nővel találkoztam aki az alakomat látva inkább egy bodyt ajánlott. Felpróbáltam és a hölgy is megnézte rajtam. Összecsapta a kezét hogy milyen tökéletesen áll rajtam és milyen bomba jól nézek ki. Döbbenten néztem a tükörbe és igaza volt. Nem vagyok tökéletes modell alkat, itt is ott is gömbölyödök de az összhatás tényleg zseniális volt. Megvettem a bodyt.

Amikor kiléptem az üzletből sírni kezdtem. Ekkor értettem meg ugyanis az egész testképzavaromat. Nem a szüleim a hibásak ezért és nem is én. Lassan három éve kínzom magam a mindennapos futással a heti kétszeri termi edzésekkel, nem eszem cukrot nem eszem szénhidrátot. S mindez csak azért, mert a férjem számára a testem egyszerűen soha sem létezett. Soha nem szeretett a nyakamnál lejjebb. Érezhetném magam gyönyörűnek is ha a férjem szépnek látna és ezt ki is tudná mutatni. Mérhetetlen fájdalmat éreztem amiatt, hogy a közel 24 évi házasság alatt teljesen kiölte belőlem a nőt. Bizonyára nem szándékosan, de akkor is úgy érzem, hogy ez sajnos az ő felelőssége és soha nem fogok tudni ezen túllépni. Egyszer talán meg fogom tudni bocsátani de felejteni sohasem.

Tudom nagyon szerencsés vagyok azért, hogy eljutottam idáig, s felismertem mi történt az életemben rosszul. Közben találkoztam egy férfivel, aki viszont úgy nézett rám, mint még soha senki. És ebben a pillanatban – már a body vásárlási sztori után két hónappal – úgy éreztem hogy én vagyok a világ legszebb nője. Pusztán azért mert a tekintetéből ezt olvastam ki. A sors keserű fintora, hogy az illető nős, gyerekei vannak, tehát nem volt és nem is lesz köztünk soha semmi. Viszont életre keltette bennem azt az ici-pici lángot ami még éppen megmaradt és még jobban megerősített abban a hitben, hogy igenis a férfin múlik az, hogy mi igazán nők tudunk-e lenni.

Visszatérve a kiinduló cikkhez, a saját történetemen keresztül szerettem volna rávilágítani arra, hogy megtörténhet mindez fordítva is. És egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy egy nő valaha is meg fogja tudni szeretni a saját testét egy igazi férfi segítsége, szerelme, és tekintete nélkül. Mert mi nők sajnos ilyenek vagyunk. Nem úgy működünk mint a férfiak, s férfi aggyal talán nem is könnyű ezt megérteni.

A Te írásodat is várjuk!

One Comment

  1. Kedves Csilla!
    Gratulálok! Hatalmas utat tettél meg!
    Veled együtt örülök, mert sok élményt és végül meglehetős önbizalmat éltél meg.
    DE
    Van folytatás :)
    Szerintem a következő lépésed az lesz, hogy megtapasztalod, hogy a férfiak ugyanígy vannak veletek.
    Ahogy ezt Karinthy tökéletesen leírta: “Ha egyedül vagyok egy szobában, akkor ember vagyok. Ha bejön egy nő, akkor férfi lettem. És annyira vagyok férfi, amennyire nő az, aki bejött a szobába. ”
    Ugyanezt te így írtad volna meg: “Ha egyedül vagyok egy szobában, akkor ember vagyok. Ha bejön egy férfi, akkor nő lettem. És annyira vagyok nő, amennyire férfi az, aki bejött a szobába. “

    Válasz

Hozzászólások