Föl mered tenni magadnak a legkínosabb kérdéseket? És vajon szembe mersz-e nézni a válaszokkal? Mert ha már a kérdés megvan, biztosan megérkezik a válasz is. Ami épp annyira lesz sokkoló, mint, amilyen kínos a kérdés.

Mi jut először eszünkbe, ha egy ember erényeire gondolunk? Kedvesség, figyelmesség, szeretet, gondoskodás, jó szívűség. Valószínűleg ezek szerepelnének első helyen. Minden bizonnyal azért, mert sokak életéből ezek hiányoznak. Egy kedves, figyelmes, szerető, gondoskodó és jó szívű társ. De nem ez a helyes kívánság, és amíg a helyes kívánság nem érik meg benned, addig ezeket sem kaphatod meg. Mert ezek egy mélyebb személyiségtípus tulajdonságai, amivel talán még szembe sem mersz nézni.

Kezdj el kérdéseket föltenni magadnak és a végén el fogsz jutni ahhoz, ami még hiányzik belőled. Ez pedig az első lépés lesz, hogy a szívből jövő, értékes vágyaidat felismerd.

Milyen embernek kell lenned ahhoz, hogy egy társadalomban, amely mogorvaságra és elzárkózásra nevel, kedves legyél? Milyen embernek, hogy figyelj családodra, társaidra, mikor ők nem figyelnek rád? Hogy szeress és adj? És jószívű légy, miközben a világ tele van kizsákmányolással, jogtalanul megszerzett haszonnal? Vajon egy nap hány példát látsz arra, hogyan tesszük magunkévá azt, ami nem a miénk? Nem kell nagy dolgokra gondolni, elég egy negyed csomag papír az irodából vagy pár pluszban beírt munkaóra, esetleg az áruházban elmajszolt péksüti. Ugye milyen apróság? De attól még lopás.

És ez csak a felszín, ha az emberi lélek összetettségét nézzük. Mélyebb és kínosabb kérdéseket kell föltennünk magunknak ahhoz, hogy mélyebben is érthessünk, és valódi vágyakat kívánhassunk. Milyen embernek kellene lenned, hogy ne csald meg, miközben nem szereted? És mi kellene ahhoz, hogy elhagyd, mikor a kapcsolatod nem rossz, de azért mégsem az igazi? És milyen emberré kellene válnod ahhoz, hogy hallgass a megérzéseidre, hogy eldobd a biztonságot és belépj a sötétbe? Hogy vállald a megélhetési gondok lehetőségét, az emberek sajnálkozó pillantását és a magányosan töltött estéket, a kiszolgáltatottságot, a félelmet?

És mi kell ahhoz, hogy végre átéld a hiányt és ne töltsd a lelkedben tátongó űrt olcsó kapcsolatokkal, vásárlással, falánksággal, munkamániával? Mi hiányzik belőled ahhoz, hogy önmagad mélyére nézz meglátva minden rossz tulajdonságodat, kicsinyességedet, törékenységedet? És mi kell ahhoz, hogy igazán mélyről és tiszta szívből kívánhass?

Megvan a válasz?

Igen, a legnagyobb erény. A BÁTORSÁG.

Mert mindenhez bátorság kell. Bátorság kell a kedvességhez, a tisztességhez, a félelmeidhez, a hiányhoz, a vágyaidhoz.

Bátorság kell még ahhoz is, hogy bátorságot kívánj és ahhoz is, hogy ha megkaptad, használd.

Hozzászólások