A szeretlek szó épp oly közönséges, mint ajándéknak a vörös rózsa vagy az ablakokban a muskátli. Most bebizonyítom nektek, hogy ez a szó nemcsak, hogy ronda és közhelyes, de valójában a jelentése is teljesen üres.

Ha csak a szó fonetikáját (a szavak hangalakja) nézem, akkor az akadó ’k’, a kemény ’t’ és a mekegő ’e’ hangokkal kifejezetten rút ez a szó, és még kiejteni is nehéz. Suttogni meg még nehezebb. Ha az érzelmi állapothoz nem társítom, akkor sokkal szebb szó például a mindörökké a maga gördülékeny lágyságával, a végtelenbe vesző ’é’ záró hanggal.

Játszunk most el egy gondolattal. Képzeld el, hogy előveszel egy fényképet a vágyott férfidról. Képzeld el, hogy most üzenhetsz neki, mert ő meghallja. Mit üzennél? Megmondom: a nők nagy százalékának ez szaladna ki a száján: – Szeretlek!

Tudod, mi ezzel a baj?

Távolabbról közelítem meg a dolgot: kapsz egy olyan Istenadta lehetőséget, hogy elmondhatsz valamit a szeretett férfinak és belőled annyi jön ki, hogy szereted. Most komolyan, szerinted ezt eddig nem tudta? Mit gondolsz, ettől megváltozik bármi is? Én azt gondolom, hogy nem, sőt szerintem még romlik is a helyzet. És tudod, miért? Mert ez megint csak rólad szól és nem róla. Mert ezzel épp, hogy nem azt bizonyítod, hogy szereted, hanem azt, hogy akarod, hogy szeressen. Mert erre reakcióként várod a viszontszeretést. Ő tudja az érzéseidet, ahogyan a sajátját is. A szeretlek-kel önmagadat szereted és nem a férfit. Mert a férfi már biztosan ezerszer a tudtodra adta érzéseit és annak mélységét is csak nem figyeltél, mert koncentrálsz egy határozottan kimondott, mekegő, kőkemény szeretlek-re és ehhez hasonló, egyértelműen kimondott érzelmekre és sablonos cselekedetekre. Olyanokra, amiket szerinted tennie kellene kettőtökért. Hangsúlyozom, hogy szerinted. A férfi máshogy szeret. A férfiban benn akad a szó, ha szeret és nem tudja magát a szerinted alap-szeretéshez igazítania. Tudod, miért nem? Mert még nem bízol benne annyira, hogy elfogadd azt, hogy úgy szeret, ahogy tud. És tulajdonképpen pont úgy, ahogyan azt vágyod.

Én ismerek egy olyan szót, amiben benne van szíved minden dobbanásának szeretete, sőt annál is több: bizalom, hála, csodálat, vágy. Most térjünk vissza a gondolati játékunkhoz, de fénykép helyett képzeld el, hogy ott áll veled szemben. Közel hajolsz hozzá és azt suttogod, hogy: – Köszönöm!

Szerinted most mi a reakciója?

One Comment

  1. Ha a szeretlek szót elemezzük, akkor szerintem más úton kell elindulnunk. A szer-et-lek szó szerintem igenis megállja a helyét, mert ha nézzük a részeit, akkor megkapjuk, hogy aki szereti a másikat az szer-rel et-eti, tehát figyelmet, energiát és érzéseket küld felé, azaz energiát küld. Nézzük csak meg a szer szó-tőt más szavaknál, akkor már tudjuk mi a szer. Szer-encse, (szeren-csi, tehát akinek szerencséje van, annak a szer-en energia van) vagy szer-telen, akkor szétszórt az illető a szer-ben kevés van neki.
    Tehát ha szeretünk valakit, akkor életerővel sugározzuk az illetőt véleményem szerint, és ez ajándék, már persze az is fontos, hogy az illető akit szeretnek, ezt el tudja fogadni. Mert ha Ő nem szeret viszont, akkor elég kellemetlen tud lenni, ha valaki folyamtosan szereti, mert ez ugye zavaró lehet.

    Válasz

Hozzászólások