Szabadság napja? Ugyan. Súlyos tévedés a szabadság ígérete, fontos egy ponton elfogadni ezt, hogy a bátor, a személyes igazságot itt és most vállaló őszinte lépés eredménye NEM szabadság. Ellenkezőleg. A bátor emberi lépés eredménye mindig közösség, tehát szeretet alapú felelősségvállalás, tehát egymáshoz és a nagyobbhoz igazodás.

1956 októberében az emberek humánusabb saját rendszert szerettek volna az elnyomó idegen helyett, ezt választották, fel-szabadulást, nem szabadságot, magukban bízva, nemzeti megújulást, egymásért tehetségük szerint kiállva, életüket tankok ellenében is kockáztatva egy közös eszme, a nemzeti újjászületés vágya által fűtve.

Túl sokan értik önközpontúságnak a szabadság fogalmát, teszem, ahogy nekem jó, de az önközpontú szabadság magány, 56 nem erről szólt. A boltok készletei betört üvegek mögött is érintetlenek maradtak. 1956 az emberi közösség, felelősségvállalás és szolidaritás, igazodás és szolgálat példás tizenhárom napja volt. Nem a szabadságé.

Kiegészítés: nem, a nemzet sem szabad. A magyar nemzet nemzetek Európa nevű szövetségnek tagja, tehát pontosan ugyanúgy van közösségben, mint az egyén, aminek alap jellegeztességei ugyanúgy felelősségvállalás és szolidaritás, igazodás és szolgálat. Kellene legyen, ha ebben működni akarunk. Jó lenne végre megérteni ezt.

Joós István